András napja november 30-a. András napjához legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja. A 18. sz. végéig parancsolt ünnep volt vigíliával, azaz előtte való napon tartott böjttel. Az ünnep előtti vigíliának, böjti napnak a népi hitvilág mágikus erőt tulajdonított, s az adventi idő kezdetével az apostol névünnepe nálunk éppúgy, mint tőlünk nyugatra is a szerelmi jóslás ideje volt. Karácsony böjtjéig kivirágoztatott ággal jósolták meg a lányok, ki lesz a leendő férjük. Az ország számos vidékén volt szokásban, hogy a lányok, mikor a fonóházból mentek hazafelé, megrázták a zsúpfedeles házak ereszét, s közben kötényüket alá tartották, Úgy tartották, ha búza esett a köténybe, a lány gazdalegényt, ha rozs, zsellérlegényt kapott férjül. Szatmárban András napjakor a református lányok is böjtöltek. Este a favágó tőkére kendermagot vetettek, s ezt mondták: „András, neked kendert vetek, mondd meg nekem, kihez megyek?” Andrások, boldog névnapot!