Az utolsó Yuzában töltött nap esős reggellel indult. A sok forróság után már jól is esett egy kis lehűlés, bár a páratartalom jelentősen megemelkedett, pedig nedvességnek korábban sem voltunk híján. A reggelink után buszra szálltunk, és elutaztunk a közeli Kamo város Minato Oasis nevű tengeri akváriumkomplexumába, ahol megcsodálhattuk a tenger élővilágának jelentős részét. A sokféle tengeri élőlény bemutatása példás rendezettségben és minőségben történt, különleges élményekben bővelkedő délelőttöt jelentve csoportunk minden tagjának. Az ebédünket egy nagyon exkluzív helyen költhettük el, ahol mindenki kedvére válogathatott a gazdag kínálatból. Yuzába visszafelé haladva megálltunk egy fantasztikusan szép bevásárlóközpontban, ahol “mindenből minden volt, és még az is” – mondogattuk egymásnak. A délután és a kora esti órák a készülődés jegyében teltek, ugyanis magyaros étkeket készítettünk a búcsúestre. A gyerekek vezetésével marhagulyás rotyogott a nagy fazékban, magyaros lecsó készült egy másik nagy serpenyőben, desszertnek pedig gyümölcsös tejberizs került tálalásra. A japán vendéglátóink is kitettek magukért, olyan gazdag választékkal leptek meg bennünket, hogy már a látványától is elcsaptuk a hasunkat, szerencsére csak képletesen. A búcsúest köszöntésekkel, japán és magyar táncok bemutatásával, közös vacsorával és fotózással, tablóképpel zárult. Ez volt a sayonara-partynk Yuzában, ahonnan másnap reggel Tokió felé vettük az irányt.
