A magyar népi mondóka a január hónapot a következőképpen jellemzi:

Pálnak fordulása

Fél tél elmúlása

Piroska napján a fagy

Negyven napig el nem hagy.

Ha fénylik a Vince,

Megtelik a pince.

A ködös január

Nedves tavasszal jár.

Vízkereszt: jan. 6.: A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsektől – a hagyomány szerint a nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Ezeknek a neveknek mind január 6-án van a névnapja. A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon.

Szent Antal napja: jan. 17.: A háziállatok védőszentjeként tisztelték Remete Szent Antalt.

Piroska napja: jan. 18.: ókeresztény vértanú, akit Claudius császár pogány áldozatra akart kényszeríteni, de ő azt nem vállalta, amiért a császár végül lefejeztette. Emlékére templomot építettek. Időjóslás napja, miszerint ha fagy, negyven napig kitart a tél, ha nem fagy, hamar vége lesz a zord időnek.

Sebestyén napja: jan. 20.: Vértanú a 3. századból, akit lenyilaztak, megbotoztak a császárok parancsára, de később feltámadott. A középkori pestisjárványok idején az ő nevében bízva imádkoztak  hozzá a keresztények, személyét megformázták a pestisemlékműveken.

Vince napja: jan. 22.: Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. Hagyomány volt a vesszőhajtatás, az abból történő jóslás is.

pálfordulás: Pál fordulása, jan. 25.: a keresztényeket üldöző Saul megtérése, aki Pál apostollá változik.